A szív szintjén kapcsolódni
Gondolkodtál már azon, hogy egy-egy kimondott mondat mennyire befolyásolja a kapcsolatainkat? Sokszor előfordul, hogy szavaink félreértést, feszültséget vagy sértődést váltanak ki, még akkor is, ha nem szándékoztunk bántani.
Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) módszere éppen abban segít, hogy a kommunikációnk ne csak információátadás legyen, hanem valódi, empatikus kapcsolatteremtő eszköze is. Ezt a módszert dr. Marshall B. Rosenberg dolgozta ki, aki pszichológusként a világ különböző háborús területein alkalmazta a békés párbeszéd és a konfliktusrendezés eszközeként.
Az EMK lényege, hogy képesek legyünk őszintén kifejezni a saját érzéseinket és szükségleteinket, miközben figyelmesen meghallgatjuk a másik felet.
A cél nem pusztán a konfliktus elkerülése, hanem a szív szintjén történő kapcsolódás, amely mindkét fél számára építő jellegű. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tudatosan választjuk meg a szavainkat, és kerüljük az olyan megfogalmazásokat, amelyek akár akaratlanul is fájdalmat okozhatnak.
Az erőszakmentes kommunikáció alapját egy négylépéses folyamat adja.
Ilyenkor a cél, hogy a tényeket elkülönítsük a saját értelmezéseinktől. Csak azt közöljük, ami objektíven történt, mintha egy kívülálló szemlélő beszélne. Fontos, hogy ne minősítsük a másikat, és ne tegyünk általánosító kijelentéseket. Például ahelyett, hogy azt mondanánk: „Te mindig figyelmen kívül hagysz”, az EMK keretében inkább így fogalmazhatunk: „Amikor tegnap a feladatot elmondtam, a telefonoddal játszottál.”
A második lépés az érzések kifejezése. Sokak számára kihívás, hogy pontosan megfogalmazzák, mit éreznek, hiszen az érzelmi szókincs gyakran szűkös. Az EMK arra ösztönöz, hogy őszintén vállaljuk fel érzéseinket, legyenek azok bármilyenek, hiszen nem létezik olyan, hogy valaki „hibásan érez”. Emellett igyekezzünk empatikusan meghallgatni a másik érzéseit is, még akkor is, ha kezdetben indulatosan fejezi is ki magát.
A harmadik lépés a szükségletek feltárása. Az érzéseink mögött mindig egy alapvető igény vagy érték húzódik, például a biztonság, az elfogadás, a figyelem vagy a kapcsolat minősége. Az EMK-ban ezeket az igényeket úgy fogalmazzuk meg, hogy a másik fél számára világossá váljon, mi az, ami számunkra fontos, és miért okoz számunkra kellemetlenséget egy adott helyzet.
Az utolsó lépés a kérés megfogalmazása. Miután tisztán kifejeztük érzéseinket és szükségleteinket, konkrét, teljesíthető és pozitív irányú kérdést intézhetünk a másik félhez. Fontos, hogy a kérés egyértelmű és reális legyen, így a másik fél valóban képes reagálni rá, és nem érzi kényszerítve magát. Például: „Megtennéd, hogy most 5 percig végighallgatsz, mielőtt válaszolsz?” – ez sokkal együttműködőbb, mint a kritikus „Soha nem figyelsz rám!” megfogalmazás.
Az EMK alkalmazása nem csak a konfliktuskezelésben hasznos, hanem a mindennapi életben is: a munkahelyi párbeszéd, a családi interakciók, a baráti beszélgetések és a párkapcsolatok mind profitálnak abból, ha tudatosan figyelünk a szavainkra. A módszer segítségével kevesebb a félreértés, több az empátia, és javul az együttműködés minősége.
Rosenberg, M. B. (2023). A szavak ablakok vagy falak. Agykontroll Kiadó.
0 hozzászólás